Gyarmati Renáta Környezettudomány szakos hallgató 2008. december 10-én 3. helyezést ért el az
OTDK Debreceni Egyetem TTK helyi válogatóján a Biológia I. szekcióban tartott előadásával.

A OTDK dolgazatának címe: Frontérzékenységi vizsgálatok Debrecenben 2006-2008 időszakra vonatkozóan.

Témavezetője: Dr. habil Szegedi Sándor

 

Renáta a kérdőíves felméréséből a következő megállapításokra jutott:

1. A női válaszadók nagyobb arányban vallották magukat frontérzékenynek, mint a férfiak.

1 abra

1. ábra A frontérzékeny és a nem frontérzékeny nők aránya a válaszadók körében

                2 abra
2. ábra A frontérzékeny és a nem frontérzékeny férfiak aránya a válaszadók körében

2. Az életkor kategóriákra és nemekre történő szétbontással arra az érdekes tényre jutott, hogy a férfiaknál minden intervallumban magas az az arány, akik nem tudják, hogy milyen típusú frontra érzékenyek. A legkevesebb „nem tudja” arány is 14,3%, a legmagasabb érték pedig 47,8%. Az előbbi érték a 41–50 év közöttiek adataiból, az utóbbi a 21–30 év közöttiek adatainak feldolgozásából adódik. Tehát a 21 és 30 év közötti frontérzékeny férfiak közel fele nem is tudja, hogy milyen frontra érzékeny.

3. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a tünetek, amelyek leginkább jelentkeznek a frontra érzékenyeknél, a megkérdezettek több erre utaló jelet is említettek (3. ábra). Már az adatok feldolgozása előtt nyilvánvaló volt, hogy a leginkább fellelhető tünet a fejfájás lesz. Tehát saját felmérésünk eredményeként is – ugyanúgy, mint a már említett brit kutatók által végzett megfigyelésben – igazolódni látszik, hogy a migrénre hajlamosaknál az időjárás jelentős kiváltó oknak tekinthető. Elég sokan hivatkoztak arra, hogy a fejfájásukból kifolyólag további tünetek is megjelennek, úgymint szédülés, rosszkedvűség, feszültség, idegesség, vagy itt említhetném a hányást is.
A diagramon a legtöbbet említett tünetek százalékos arányai vannak feltüntetve. A megkérdezettek 36% a fejfájást, 13,5 % a fáradtságot, 12,4% az izületi bántalmakat, 8,8% a szédülést, 7,6% a szív és keringési zavarokat (a vérnyomás emelkedését illetve csökkenését), 5,5% a koncentrációs zavarokat, 4,3% az álmatlanságot, 3,7% a feszültséget, 1,8% a műtéti hegek vagy amputáció utáni érzékenységet jelölte meg. A válaszadók 1,6% panaszkodott a vércukorszint ingadozására, 1,2%-uk pedig levertségre.
A többi frontérzékenységi tünet a megkérdezett frontérzékenyek 1%-nál kevesebbnél volt tapasztalható (hányinger, étvágytalanság, orrvérzés, idegesség, görcsök, rossz közérzet, rosszkedvűség, sápadtság).

3 abra

3. ábra Milyen tüneteket tapasztalnak a frontra érzékenyek?

 

4 .Igyekezett a frontérzékenységet újfajta megközelítésből is ábrázolni, ezért vizsgálta a frontérzékenység és az allergia kapcsolatát.

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a nőknél fokozatos emelkedés figyelhető meg a frontérzékenyek és az allergiások százalékos arányaiban.

Frontérzékeny / allergiások (%-ban)

 

20 év alatt

21-30 év

31-40 év

41-50 év

51-60 év

60 év fölött

Férfi

23,1

25,0

12,5

69,2

57,1

85,7

50,0

50,0

70,6

71,4

82,4

100,0

Míg a 20 évesek és 20 év alattiak körében a megkérdezett frontérzékenyek 50%-a allergiás is, addig a 60 év fölöttieknél ez az arány már eléri a 100%-ot. A férfiaknál a legkisebb az arány a 31–40 évesek körében, a legmagasabb érték itt is a 60 év fölöttieknél volt tapasztalható (85,7%).


4 abra

4. ábra A frontérzékenység és az allergia kapcsolata férfiak és nők körében korcsoportonként

 

Gratulálunk eddigi sikereihez és kívánunk eredményes részvételt a soron következő Országos Tudományos Diákköri Konferecián, Veszprémben a Humánbiológia szekcióban!

 

BKA 2008.01.09