A Debrecenben 2002-2003 során folytatott területi és keresztmetszet mérések eredményei:

  • A hősziget térszerkezete alapvetően megfelel a beépített területek térbeli megoszlásának, de a nagytérségi időjárási helyzet határozza meg a hősziget nagyságát, valamint a légmozgások módosítják az alakot.
  • A legerősebb és szabályos hőszigetek olyan makroszinoptikus helyzetben alakultak ki amikor térségünk időjárását gyenge anticiklonok formálták.
  • A ciklonális helyzetek szinte teljesen megakadályozták a hősziget kialakulását, vagy csak gyenge, deformált hőszigetek kifejlődését tették lehetővé.
  • Az abszolút maximális hősziget intenzitás értéke között a fűtési és nem fűtési félévben nincs jelentős különbség (0,3°C)az irodalmi adatok egy részével ellentétben. Az átlagos maximális intenzitás a nem fűtési félévben magasabb, mivel ez az időszak kedvezőbb a hősziget kialakulása szempontjából a gyakoribb anticiklonális helyzeteknek köszönhetően.
  • Debrecen esetében az éves átlagos maximális hősziget intenzitás 2,3°C volt, míg az abszolút maximum elérte az 5,8°C-ot.
  • A legnagyobb hősziget intenzitási értékeket a városközpontban mértük. A lakótelepek és ipari területek, ahol nagy a beépítés sűrűsége, az épületek átlagos magassága és a mesterséges talajfedés aránya a hősziget alközpontjaiként jelennek meg az intenzitási térképeken.
  • A városi zöldterületek a külterületnél melegebb a környező beépített területekhez viszonyítva hűvösebb kiegyenlítettebb klímájú területekként jelennek meg a hősziget intenzitási térképen. A legnagyobb horizontális hőmérsékleti gradiens értékét (1°C/300m) is ezen a területen a zöldterület és a beépített terület határán mértük a városon belül.
  • Az egész éjszakás keresztmetszet-mérések során felvett hőmérsékleti görbék általánosságban megfelelnek az irodalmi adatoknak, azonban számos egyedi jellegzetességgel rendelkeznek.
  • A hősziget kialakulása szempontjából ─ a várakozásnak megfelelően ─ az anticiklonális helyzetek bizonyultak kedvezőbbnek. Ezek közül is kiemelkednek az Ae (anticiklon Magyarországtól keltre) és An (anticiklon Magyarországtól északra), délies és keleties irányítású helyzetek.
  • A hősziget kifejlődése szempontjából a nemfűtési időszak, a nyár bizonyult a legkedvezőbbnek. A Fűtési félév, különösen az ősz kedvezőtlen feltételeket hozott. Ez a ciklonális és anticiklonális nagytérségi időjárási helyzetek éven belüli megoszlásának a következménye.
  • A görbe legszabályosabb a napnyugta utáni 3-6 órában. Később a „szirt” és a „fennsík” helyét egyenletes esésű „lejtő” foglalja el.
  • Az intenzitási görbe mentében a főmaximum napnyugta után 3 órával jelentkezik. Megfigyelhető egy másodmaximum napnyugta után 7 órával. Ezek a bel-és külterület eltérő mértékű lehűlésének a következményei. A napnyugta után 5 órával jelentkező másodminimumot a külterületen lényegesen intenzívebb harmatképződéssel járó látens hő felszabadulás váltja ki. Az intenzitási görbe főminimuma hajnal körül jelentkezik.
  • A különböző beépítési-területhasználati típusba tartozó gridekben a görbék futása alapvetően hasonló, az ingadozás mértéke a külterület felől a központ felé jelentősen nő.