A Debrecenben és a környező településeken 2003-2004-ben végzett összehasonlító hőszigetmérések eredményei

  • A mérések igazolták hogy az Alföldön jellemző beépítési szerkezet mellett kb. 30.000, 20.000, 10.000 fő lakosságú városokban, sőt a hősziget kialakulása szempontjából ideálisnak tekinthető körülmények közt még 1.000 lakosúnál kisebb településen is kialakulhat a hősziget.
  • A hősziget kifejlődése szempontjából a nem fűtési időszak, a nyár bizonyult a legkedvezőbbnek. A fűtési időszakhoz képest a nem fűtési időszakban átlagosan 25-50%-kal magasabb intenzitási értékek fordulnak elő, de Hajdúböszörmény esetében az eltérés háromszoros. Minden település estében megállapítható tehát, hogy a mesterséges felszínek eltérő hőgazdálkodásából származó hőtöbblet és nem az antropogén települési hőterhelés a hősziget kialakulásának az oka.
  • Az egyes települések intenzitási görbéi az általános hasonlóságokon túl olyan egyedi jellegzetességekkel rendelkeznek, amelyek leginkább az adott település beépítési szerkezetével magyarázhatók.
  • A különböző települések azonos beépítési típusba tartozó részei között jelentős különbségek vannak a hősziget intenzitás nagyságában, ami az adott területnek a település geometriai központjától való távolsága, így közvetve a településméret által meghatározott. Ezért nem állapítható meg az adott beépítési típusra a településmérettől függetlenül jellemző hősziget intenzitási érték.
  • Az egyéves reprezentatívnak tekinthető mérési sor eredményei alapján meghatározható az egyes településméretek különböző beépítési típusaira jellemző átlagos maximális hősziget intenzitás értéke, ami a várható hősziget intenzitás előrejelzésének alapját jelenti.